.jpg)
Dunaalmás
Dunaalmás, erdők, festői dombok tövében meghúzódó, 1500 lelket számláló Duna parti község. Dunaalmás földrajzi fekvéséből következően a történelemben mindig jelentős szerepet játszott.
Itt található a világhódító Római Birodalom kőhordó útja, valamint egy római kori vízáteresz és vízelvezető árok. Fala ma is élő dokumentuma a római építkezés technikájának.
Ritka dolog egy kicsi falu életében, hogy országosan is nevezetes esemény színhelye. Az 1849. augusztus 3-án lezajlott almási csata rész hadművelete volt a szabadságharc utolsó győztes csatájának 10 nappal a világosi fegyverletétel előtt. Emlékét az ország út melletti kokárda alakú emlékmű őrzi.
A község jelentős ipartörténeti emléke az Által-ér torkolatában épült (ma romos állapotban lévő) kis malom, mely építését a török időkben, 1677-ben Mehmet aga engedte a lakosságnak az "Almási tón". A nagy malom a Duna partján a 17. században épült. Több évtizedes romos állapota után, ma magántulajdonban van, felújítva és egy érdekes hajó formájú épület egységgel kiegészítve.
A Duna-part kedvelt kirándulóhelye az un. Kis-sziget. Az Által-ér befolyásánál álló ovális alakú kis szigetet, a falu lakóinak pihenőhely, és az itt kikötő vizitúrázók paradicsoma. Szalonnasütő-helyek, asztalok, padok várják mindazokat, akik élvezni kívánják a természet nyugalmát.
Dunaalmás híres irodalmi emléke Lilla sírja. Csokonai Vitéz Mihály, a nagy magyar költő szerelme, élt- és nyugszik itt. Sírja, s az egykori lakóháza helyén épült lakószoba sokak által látogatott zarándokhely.